📖 Nyári Tábor 2007

2007 · 📍 Erdély, Parajd
← Vissza a táborhelyekhez

2007 Erdély, Parajd

Az erdélyi táborban volt egy olyan szolgálat, hogy krónikás. Amelyik õrs megkapta a szogálatot, annak meg kellett írnia annak a napnak a történéseit, lehetõleg verses formában, amelyik nap megkapták ezt a szolgálatot. Az alábbiakban majd e krónika szemelvényeit olvashatjátok.

Elõjáróban még csak annyit, hogy ebben a táborban öt õrs vett részt (2 lány illetve 3 fiú õrs): Ánizs, Qvik, Farkas és a kettõ újonc õrs: Vadrózsa és Cápa õrsök.

Táborparancsnok: Szabó György segédtiszt
Táborparancsnok helyettes: Imreh György
Áhítatfelelõsök: Gelencsér Zsófia õrsvezetõ és Szabó György st.
Konyhafonök: Gyutai Szilvia õrsvezetõ

1. és 2. nap Utazás és építkezés (2007. 08. 02-03.)
3. nap Kézmûvesnap (2007. 08. 04)
4. nap Sportnap (2007. 08. 05)
5. és 6. nap 48 órás portya (2007. 08. 06-07)
7. nap Lakomanap, õrsi fõzés (2007. 08. 08)
8. nap Pakolás, költözés Parajdba (2007. 08. 09)
9. nap Kirándulás: Parajdi sóbánya, Medve-tó (2007. 08. 10)
10. nap Falukutatás Parajdon, kirándulás Korondon (bár errõl a krónika "ördögien" nem sokat szól :) ) (2007. 08. 11)
11. és 12. nap Vendégség, Utazás (2007. 08. 12-13)

Gyura beszámolója a táborról

Utazás…

Az indulásunk 6 órára sikeredett,
Mivel sok munka kerekedett.
Kis csapatunk végre elindult vala,
A hosszú útra a hadba.

Az elsõ megállónkat László udvarába tettük.
Ahol fáradt testünkön enyhíthettünk.
Midõn az állomásunkról tovább álltunk vala,
Jött az éhség szörnyû rohama.

Szekerünk gyorsan szelte az utat,
Miközben mi nem aludhattunk sokat.
Az ördögi dobozban zene és mozgókép sugárzott vala,
Mi pedig a fejünk vertük a hosszú üvegfalba.

Isten irgalmából másodszor is megálltunk,
Ez lett az elsõ, amit Erdélybõl megláttunk.
Az udvari öleb megnehezítette étkezésünk folyamatát vala,
Mivel az nemesi étkünket vadul sasolgatta.

Hajnali 2 óra tájban,
Az egész csapat „ ágyban”.
Mindenki az igazak álmát aludta vala,
És lassan a zene se zavarta.

Büszke vitézeink hada
Hajnalban ébredezett vala.
A hosszú út fárasztó volt,
Mindenhol álmos tekintet bújt.

A szekerünkrõl otthoni idõ szerint 6kor szálltunk alá,
A harmat vizesíté csapatunk nadrágját.
A patakon kalandosan átkeltünk vala,
Helyünkön szállt a szöcskék hada.
Lejegyezte vala az Vadrózsák szorgos hada.

Lap teteje

Kézmûvesnap

Reggel 8ra ébredek
A reggeli tornára nagyon sietek.
Fogom az inget, s a nyakkendõt
Felébresztem a Vass Gergõt.

Sátorszemle, reggeli
Felhúztuk a zászlót, ez mesteri.
Folytak szépen az építkezések
Munkálkodtak a kézmûvesek.

Pólók is jól sikerültek
Leültünk hát az ebédhez.
Pihenõ után
Jött a gonosz boszorkány.

Az idõ mindig rosszabb lett
S az esõ az egyre,az egyre az egyre csak esett.
Kard, öv és az íj
Vacsihoz kint volt már a zsír.

Elállt már az esõ
Megvacsoráztunk én és õ.
Táborgyertya, áhitat
Szeretet tüze átitat.

Elreppelte vala a Wombat õrs hada

Lap teteje

Sportnap

Reggel kakasszó helyett vala
Dorombhangra ébredénk vala.
Nehéz volt a kelés vala,
Mert éjszaka a várat õriztük vala.
Reggeli torna után vala
Boszorkányt égettünk brutálisan vala.
A kalmár játékot mindenki élvezte vala,
Az is aki 53 pénzt gyûjtött vala.
Utána következett a lovagi torna vala,
Melyet 3 súlycsoportban Bogi, Viktor, s Fecske nyertek vala.
Ezeknek utána méta s futból következett vala,
Ezt követõen fürödtünk, pedig mondták, hogy
„NE FüRDJé’ LE „ vala.
Fürdés után licitálás vala,
Amin vacsoránkat vettük meg vala.
A bõséges táplálékokat mind megettük vala,
Csakúgy mint a 13 milliós lekvárt vala.
A tábortûz alig akart meggyulladni vala
Melyet a petró megoldott vala.

Lejegyezte vala a Qvik õrs hada

Lap teteje

48 órás portya

Reggel a korai órákban
Furcsa dolgok történtek a táborban.
A Farkasok kereszttel futották az aszkézist
Kunok rabolták el a lányokat oszt mégis.

Szent László irtó haragra gerjedt
Az útrakelés híre hamar elterjedt.
A felszerelés csoki, májkrém és méz.
Chilis babért kapkod minden kéz.

A Farkasok hátul ették a vadat
Míg Hunor elöl vezette a hadat.
Ebéd után jól esett a málnázás
Estefelé már kevésbé a hegymászás.

Bálint kajája a magasba szökött
Mindenki agya a masszázson pörgött.
Az álmunk nyugtalan volt,
Mivel az ugatás szüntelen folyt.

Reggel esõre ébredtünk
Elállta után nagyot étkeztünk.
Nehezen megmásztuk Rapsonné hegyét,
Minden fiú megmutatta izmos felsõtestét.

Ezután a táborba indultunk
Ahol véres holttestet találtunk.
Testétõl elvált a kunnak a feje,
Társának lehullott a jobb keze.

László a lányokat megmentette
A kun fejét a páter visszanövesztette.
Este a vacsora zöldborsó
Kezdõdhet az esti mûsorshow.

Lejegyezte vala a Farkas õrs hada

Lap teteje

Lakomanap

Hunor féle szökdécselés korán reggel ejj- hajj.
Ha sokáig csinálom még megfájdul a sejhaj.

8 darab csirkét hoz nekünk a néni
A második nyakvágást már a Dani végzi.

Véreztetjük a csirkét a lábánál fogva
A fejeket meg beleküldtük a közeli bokorba.

Angyalkázás, cetlihúzás, mindegyiken Andor
Ördögi terv 128 9 óra 6kor.

Forralás és kopasztás de rossz ez a meló
Megutálja a csirkét a sok városlakó.

Jött az epe, máj meg szív, Szilvi, Lilla bontott
A rengeteg belsõség szörnyû szagot ontott.

Suri, Zsófi vette át a trancsírozós munkát
Közben a Farkasok fõzték a puliszkát.

Kókuszgolyó meg rizs a Vadrózsáknál készült
Wombatoknál tábortûznél a grillcsirke szépült.

Qvik õrs és a csorba két külön fogalom
Nem baj Hunor, emésztõbe kicsi még a halom.

Cápa õrsnél rotyogott a csirkepaprikás
Ánizsoknál lassan ment a palacsintázás.

Kekszgolyó és palacsinta a tolvajok vágyálma,
Büntetésül hordhattak egy öl fát a konyhára.

A lakomán nem volt jelen az ünnepelt király
De nem baj mert félretettük ami neki kijár.

Finom volt a lakoma, elpilledt a bagázs
Mosogatni kéne, mittudomén mélygarázs.

Esik eso, majd megáll, ez megy egész napon,
Azt hiszem,hogy értheto, hogy miért van ki a ……sátorlapom.

Lejegyezte vala a „nagy”Cápáknak hada

Lap teteje

Költözés Parajdba

A Mester teljesen megbolondult
Kedves úriember alakba bújt.

Gitárjához nyúlt, hogy
Felkeltsen minket álmunkból.

Az ördögi tervek sem maradhattak el
A reggeli tornai pöttyös fejeket sem felejthetjük el.

Zsófi öregek otthonás keretmeséje nem meglepõ,
Mert az elfogyott gyógyszerek mennyisége rettentõ.

Ment a cserkész mentáért,
Ment a menta a cserkészbe.

Várainkat nem hagyhattuk állni,
Le kellett az egészet bombázni.

A lakomáról maradt kaja
Most is mondhatom igen klafa.

Lakoma elõtt volt a rémek réme
Zsófi tanösvénye.

Traktorunk esõben érkezett
A sok cserkész nem meglepett.

Szorgalmasan pakoltunk a platóra
De valaki azt hitte nincsen semmi dolga.

Míg a traktor az erdõben eltûnt
A sok cserkész családokba ült.

Játszottunk míg az esõ leesett
És elindultunk túrázni.
Nah ez is megesett.

Ekkor Hunor már nem úriember
Hanem 90° -os hegyeket megmászó õsember.
A hegytetõn gyönyörû panorámát láttunk
De a Norbit kellett várjunk.

Gyura fényképezése sem volt semmi,
Nem hagyott minket pihenni.

Gyorsan elindultunk de az esõ
Hamar keresztezte utunk.

Mikor megláttuk a Parajdi templomot,
Mindenkinek a szíve megdobogott.

Melegvizet vártunk,de
Hideget találtunk.

Ezután kicsi õrsünk összegyûlt
Így született meg történetünk.

E sorokat lejegyezte Ánizs õrsnek kicsi hada.

Lap teteje

Kirándulás: Parajdi sóbánya, Medve-tó

Mindenki jól aludt az éjszaka,
Elfelejtodött mindenki gondja.
Reggel jól ébredtünk,
A reggeli torna elvette kedvünk.
A nádor Ravetzky Blanka lett,
Aki elröhögte az egészet.
Bence, Andor ördögi terve után
Következett Zsófi, Szilvi angyali tervecskéje.
Angyalkázás közben a papírok nem keveredtek össze,
Nem lett mindenki papírján Andor és Bence neve.
A reggelink gyorsra sikeredett,
A faluba mindenki szemet meregetett.
A parajdi sóbánya felé tettük meg utunk,
A buszon keveset nyomorogtunk.
A bányában lehetett sót nyalogatni,
A játszótéren pedig csúszdázgatni.
Ebéd után rátaláltunk Csaba királyra,
Aki Székely népét vezeti gyõzedelmes útra.
A bánya után a sós Medve-tóhoz
Vettük utunk.

A víz nem volt elég kellemes,
Így mindenki a kajáldába mehetett.
Esténk eddig nyugodtan telt,
A vacsiból diósgubára is telt.

Lap teteje

Falukutatás Parajdon, kirándulás Korondon

- Hej, komám mi a helyzet?
Hallotta a mai híreket?
- Miért mi történt a táborban
Amíg fát gyûjtöttem a távolban
- Kezdodött a nap reggelivel
A Szilvi ordítozott mindenkivel.
- Igen azt én is hallottam
Amíg fát gyûjtöttem a távolban

- A sorakozónál igencsak elkéstünk
Mert elveszett a zsebpénzünk.
- Én csak a nyulakat sasoltam
Amíg fát gyûjtöttem a távolban

- Az ördögi terv elmaradt
A fantasztikus közönség kiakadt
- Egy dalt énekeltem álmosan
Amíg fát gyûjtöttem a távolban

- Elindultunk falut kutatni
Nekünk sok mesterséget meg lehetett mutatni
- Ja, vannak mesterségek a faluban
Amíg fát gyûjtöttem a távolban

- Megnéztük a székely kaput és készítõjét
Meghallgattuk élete történetét.
- Sajnálom, hogy nem veletek voltam
Mert fát gyûjtöttem a távolban

- Kérdésekre a választ megtaláltuk
A falukutatás témát kipipáltuk
- Ja ez idõ alatt én is pipáztam
Amíg fát gyûjtöttem a távolban

- Elmentünk a falu legidõsebb hölgyéhez,
Hogy konyítsunk valamit a fonás mûvészetéhez
- Pihenésképpen kezemet én is összefontam,
Amíg fát gyûjtöttem a távolban

- Kétfogásos volt az ebéd
Soha nem láttam még ennyi gyümölcs levét
- Igen, igen én is almát majszoltam
Amíg fát gyûjtöttem a távolban

- Ezután indult a busz Korondra
Motorja a meleget még jobban ontotta
- Hát nálam is meleg volt a vadonban
Amíg fát gyûjtöttem a távolban

- Délutáni program a keramikus
Szilvi elég sokszor mondta, hogy kuss
- Én csendben voltam magányomban
Amíg fát gyûjtöttem a távolban

- A nagyoknál kihúzta a gyufát a Blanka
Ezért lett bajuszos az arca
- Én sem borotválkoztam mostanában
Mert fát gyûjtöttem a távolban.

-Korondon a tábor sok pénzt költött,
Az idõ ezzel töllött.
-Sok pénzem volt álmomban,
Nem pedig fát gyûjtöttem a táborban.

-A buszon nagy volt a tömeg, nyomor,
Hát nem is bírta épp gyomor.
-Az én gyomrom is rossz volt a napokban,
Amíg fát gyûjtöttem a távolban.

-Este a maradék volt a vacsi,
Háttérben szólt a Lagzi Lajcsi.
-Én is régen azt hallgattam,
Amíg fár gyûjtöttem a távolban.

-De figyeljé! Hol voltál ma?
Hogyhogy fát gyûjtöttél a távolban?
-Egész végig itt voltam a táborban,
Nem is gyûjtöttem fát a táborban.

-Akkor mire volt jó ez az egész,
Mi van az agyad helyen,penész?
-ÖRDÖGI TERV 1088,
NEKÜNK EZ A TÁBOR ERRÕL SZÓLT!!

E sorokat ördögi fondorlattal lejegyezte: Bence és Andor

Lap teteje

Németh Andor

 

Na milyen volt Erdély?

 - kérdezik sokan a régiek közül, hát megpróbálom a lehetetlent, 10 nap számtalan élményét egy csokorba gyűjteni!

Egy jó hír a kiváncsiaknak: a táborban végig (!) lelkesen írtuk a tábori krónikát, úgyhogy az ipari mennyiségű fotó mellett az eseményeket - rímbe szedve - el is lehet majd olvasni. (Szilvi bevállalta, hogy az egészet begépeli...!)

Nos csak néhány villanásnyi kép kb. időrendben:

Kissé meglepett sofőrök: saját bevallásuk szerint ennyi cucca még senkinek sem volt, pedig ingáznak már egy ideje ,,magyarba"

Eminescu az első román akivel találkoztunk: egy kiskutya a királyhágón, aki az uti- szendvicsek felét elpusztította...

Hajnali ébredés az ,,ötösnél". Az utazást egyébiránt Bence kivételével mindenki egész jól bírta. Cuccolás teljes menetfelszereléssel a Küküllőn keresztül. A híd két átdöntött szálfa volt...

A táborhely csodaszép: mögöttünk a Fenyves kő hegyvonulata, előttünk a kaszálókkal, erdőkkel utakkal kihímzett szemközti hegyvonulat, melynek kettős csúcsát egyből elnevezték a fiúk Ci-ci hegynek.

Az építkezésből nekem a dakota ásás jutott, amely inkább kőfejtés volt mint ásás: de azért csak elkészült. És másnap már üzemelt is. Nem volt ilyen szerencséjük a Farkasoknak: a fiúlatri másnapra feltelt vízzel. A csobbantós üzemmód pedig nem nyerte el az erősebb nem tetszését: a Qvikok újat ástak...

Az esti tábortűzön megszületett a város neve: Pepecs.

A kézműves nap ígéretesen kezdődött: a szita-manufaktúra némi döccenőkkel ontotta magából a tábori pólót: Szt László árpádsávos címere: körülötte a felirat Atléta Christi. A lányok batikoltak, a fiúk fegyverkeztek - készülve a másnapi lovagi tornára. Aztán eleredt az eső, de előtte egy szélvihar elsöpörte a Hunorék által állított méretes esőbeállót. Így az Ánizsok sátrába tömörültünk: hering-áhitat és táborgyertya...  Az esőnek csak egyvalaki örült: a Boszorkány (Zita). De így sem úszta meg: miután az istenítélet bebízonyította ő az oka ez elrontott keresztkötéseknek, a rossz időnek, a kudarcba fúlt latrinaásásnak…ráadásul még két erényes lovagunkat is bűnbe vitte ((: )  nem kerülhette el a máglyahalált, melyet csak halogatni, elkerülni nem tudott.

Másnapra kisütött a nap. Abszolút újdonság volt a kalmárjáték, amely alaposan próbára tette cserkészeink üzleti érzékét. Volt nagy rohangászás, csencselés, alkudozás, fejszámolás. És lettek persze milliomosok is, egy tucatnyi bróker. Aztán megérkezett a lengyel kiráyi követség: Zoli és Vera lökték a dumát lengyelül mi pedig csak figyeltünk mi sül ki belőle. Lovagi torna lett a vége. Polifómmal feltuningolt fa kardokkal és bográcsfedőkkel (ez utóbbi volt a pajzs, Szilvi nagy örömére) estek egymásnak a vitézek. Andor már már győztesnek hihette magát, sorra leverve a kihívókat, mikor végül Gergely lovag kiütötte. Vivát! A délután a métáé és a focié volt. Mindkettőben a vesztes oldalon álltam, így nem is regélek róla többet. Meglátogattak viszont Kata és Évi - két parajdi cserkésztagunk szülei. Így aztán volt mire licitálni este a felhalmozott milliókból... (egy üveg lekvár kb 2-3 millát kóstált) egy rakat fánkot küldtek ugyanis.

Hétfő reggel: kómás fejek a reggeli tornán. Két marcona kun orvul megtámad minket és két szép szűzleánnyal (Nóri, Blanka) eltűnnek az erdőben! Utánuk! De nem úgy! Teljes kétnapos menetfelszerelésben...! Indul tehát a 48 órás túra fel a havasra Hunor vezérletével. Csak én maradtam a várat őrizni... a király. Nos, hogy ott és akkor mi történt írja le nálam hitelesebb szemtanú. De a nagy málnázásról meg a szabad ég alatt töltött éjjszakáról azt hiszem senki nem feledkezik meg egyhamar... Jó magam családi körben töltöttem ezt a majd két napot! Lilláék és a gyerekek feljöttek, hogy ismerkedjenek a tábori élettel, no meg, hogy megvendégeljék a királyt egy kis micshússal meg csiki sörrel. Másnap még arra is volt időm, hogy újjáépítsem az esőbeállót. Kb kétszáz kilónyi sziklatömb elég volt hogy a szélállósága megfelelő legyen...

A hazatérő had két vérbefagyott kun vitéz tetemére és hálálkodó szűz leányokra bukkant László királyunk társaságában. A keresztényi könyörület csodákra képes: egy kis szenteltvíz , szentföldről származó csodalötty no meg Agusztinusz Apát buzgó könyörgése és a két kun keresztyénként éled újjá (Andornak kinő a feje!!)

A szerdai napot az ünnepi lakomára szántuk. Mari néni 8 élő csirkével jelent meg aznap reggel (persze nem magától, jó sok szervezésbe került...) A bátrabbak (és vérszomjasabbak) tevékenyen részt is vettek a csirkevágásban, míg a többi csak hüledezett vagy fotózott. A kopasztás és a belezés már nem fakultatív prg. Mindenki kivette belőle a részét. Minden őrsnek jutott bőven feladat: ordás-palacsinta, csorba, grillcsirke, csirkepaprikás, kekszgolyó, puliszka, rízs volt az ünnepi menü. Hogy mindez csak este hatra lett kész, abban az időjárás is ludas volt: mire épp begyúlt volna a tűz mindig el-eleredt az eső. A lakomanapra esett az egyik legemlékezetesebb őrsi műsor is: a Farkasok új sztárja: Vektor a Malteros ekkor debütált ugyanis.

Csütörtökön fájó szívvel bontottunk tábort, jó lett volna még pár napot maradni… De hát a pestis… Pepecs város polgárain az éjszaka otthagyta úja sötét szurkát a fekete halál. Menekülni kellett. Bár Szt László füve (vadmenta) sokakat meggyógyított – valószínűtlenül méregzöld tea főtt belőle, íze mint az amodenté.

Egész délelőtt a bontás alatt egy fekete viharfelhő rémisztgetett minket, míg végül ebéd után lecsapott. Épp akkor érkezett Karcsi bá a traktorral. Zuhogó esőben cuccoltunk föl a platóra. Aztán kisütött a nap, mi meg nekivágtunk a Kisfenyves kőnek, hogy a hegyláncon átvágva a Parajd pataka mentén elérjük a falut. A túra szép volt az idő meglehetősen szeszélyes: egyszer sütött máskor zuhogott, s volt, mikor a kettő egyszerre…

Elfoglalva az imaházat mindenki rástartolt a zuhanyzóra…

Parajdi napjaink elég zsúfoltak voltak: első nap mindjárt a bányában kezdtük…volna…ha közbe nem szól az ,,ördögi terv 526” A napiparancs szerint Blanka volt a napostiszt a McDonald’s a konyhás, a napi prg pedig nyújtózkodásból és hátvakarásból állt…stb. De Zsófi a valódi napostiszt bekeményített: 11-kor már indultunk is !

A sóbányát inkább nem mesélem el, nézze meg mindenki maga! Nagy élmény volt, még nekem is, aki sokadszorra látta. Délután a Szovátai Medve tóban áztattuk magunkat és közben a lej-árfolyamokat vitattuk meg.

Szombat a falukutatásé volt. Szekeres Kari bá’ a kapufaragó elmesélt mindent amit érdemes (és amit egyáltalán nem érdemes tudni) a faragásról, majd Rózsi néit, a falu lehidősebb lakosát faggatták az őrsök a régi időkről és a téli budiról. Délután Korondon volt a csapat, ahol megismerkedhetett a híres korondi cserepek készítésének titkaival, és belekóstolhatott a helyi pálinka-választékba is… csak módjával persze! A szórul-szóra terjedő mesebeli buszmenetrend kissé megtréfálta a csapatot: este nyolcra értek csak haza, cseréppel, csicsedlivel, vásárfiával megrakodva.

A zárótábortűz fő eseménye most is – mint minden éveben -  a tűzugrás volt. Hmm…csak lesz még néhány cserkészházasság a csapatban…De hogy Zitával mi lesz azt nem tudom: az egész fiúrajjal ugrott ugyanis…

A másnapi záró IT-re nagyon izgultam mit mondok majd a gyülekezet előtt, még egy kis papírkára is felírtam a sok szép gondolatot, amit kiagyaltam. Persze a cetli a döntő pillanatban elkeveredett és én kénytelen voltam fejből imprózni. Legalább nem lett olyan hosszú – ennyi volt a vélemény J A vasárnapi ebédet ottani cserkész-családoknál költöttük el. Kinek mi jutott: én Szilvivel, Vilma néninél  (Lilla nagymamája) húslevest ettem, meg rántott husit, s közben házigazdánk háborús történeteit hallgattam a menekülésről, meg a parajdi holokausztról…

Estére újra megtelt a busz cuccal meg egyre álmosabb cserkészekkel. Könnyes búcsú, no nem a Mestertől – tőle csak egy hónapra szabadulunk meg - hanem a két Parajdi cserkészlánytól…

A hazaútról egyetlen pillanatkép, vagy inkább hang: Királyhágónál az út mellett egy rakat infantilis őrült (persze mi voltunk azok) kezét lengetve ütemesen ordibálja: Húzd, húzd, húzd! És valóban a hasonlóan infantilis kamionsofőrők húzzák is a dudát ezerrel! Túúúúúúúúúú tutúúúú! Ágyő Erdély, ágyő 2007-es nagytábor!


Szabó György

segédtiszt

Lap teteje