(Illyés-parafrázis)
Ahol cserkészet van, ott élmény van:
élmény a táborban, élmény a szóban,
élmény a tűznél, élmény a hóban;
élmény a kudarcban és a jóban;
ahol cserkészet van, ott hit van,
hit a jövőben és hit a múltban,
hit a barátságban és Megváltóban,
hit hazában: a Láthatatlanban
és remény az itt láthatóban;
ahol cserkészet van,
ott találkozás van,
találkozás baráttal, társsal,
találkozás mindig valami mással,
valami őselevennel, kamasz szerelemmel
és találkozás az izzó tettel,
megbicsakló szeretettel,
hinni, hogy ahol cserkészet van,
ott jó a munka és résen van a lélek,
a szavak és tettek összeérnek
befogadás-kaput építenek,
apró-szent-kezek,
kacagó angyalszemek,
maguk, a cselekvő suhanctettek;
mert, ahol cserkészet van,
ott van az mindenben,
a zászlórúdban, a sátorcövekben,
a csajkafában, a sátorkörletben,
éppúgy a csatakiáltásban
ahogy a néma parázsban
és a szunnyadó tűznél
egymáshoz érő kezekben
a körben álló szeretetben;
Ahol cserkészet van,
ott van a hétvégédben éppúgy,
mint a mindennapokban,
ott van az ünnepekben,
és a szürke hajnalokban;
veled utazik a vonaton,
prédikál egy áhítaton,
erőt ad, amikor monoton
túrán lépdelsz társnyomokon;
és int, figyelmeztet, óv,
felmutat kicsiny csodát és Mindenhatót,
hol halkan szólít meg,
ahogy neszel a konyhasátor mögötti bokorban,
a vidám tekintetű pele őrség idején;
míg máskor harsány jelét adja,
hogy életednek volt egyik legfontosabb napja,
amikor a zöld nyakkendő került a nyakadba.
Fábry Szabolcs, cst, 2010 májusa